Lenti az 1945 utáni években közepes nagyságú, lassan fejlődő községként lett járási székhely. A határsávba kerülve viszonylagos elzártsága jobbára csak hátrányt jelentett.
1960-tól azonban az iparosítás jegyében várossá igyekeztek fejleszteni. Ehhez azonban oktatási szerepét is erősíteni kellett. A városiasodó járási székhely közoktatása bővítésének legfontosabb eseménye a Lenti Gimnázium átadása volt.
A négy évfolyammal működő intézményt 1962-ben alapították. Kezdetben az általános iskolával közös igazgatású volt, majd az 1963/64-es tanévtől 8 fős tantestülettel önállóvá vált. Az évfolyamonként 2-2 párhuzamos osztályban általános tantervű oktatás folyt. A diákok és nevelők 1964 decemberében költöztek be a Zrínyi úti új épületbe, mely – a leánytanulók számára – diákotthon is volt, valamint menzai ellátást is biztosított.
Az intézmény az 1965/66-os tanévben bocsátott ki első ízben nappali tagozaton végzett hallgatókat. Az évek múlásával a beiratkozási körzetből egyre jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok iratkoztak be gimnáziumba, jelezve, hogy a technikai eszközök gyarapodása és a szaktanári munka színvonalának javulása elnyerte a környék lakosságának tetszését.
A szakmai fejlesztés jegyében indult meg az 1972/73-as tanévtől a szakosított tantervű oktatás, amelynek keretében az egyik osztály matematika, a másik orosz nyelvi tagozatként működött. Ez a tapasztalatok szerint nagyon jól bevált. Az iskola népszerűsége tovább növekedett, még több olyan kiváló képességű fiatalt tartott itt, akik más városokba mentek volna tanulni. Az 1975/76-os tanévben a tagozat felért a 4. évfolyamban, s ekkor 67 matematika és 63 orosz nyelvi tagozatos tanuló érettségizett.
A nagyközség gazdasági fejlesztési igényeit kielégítendő 1974 őszén megkezdődött a fa-és ruhaipari szakközépiskolai oktatás az esti tagozaton, amely 1980-ig bocsátott ki érettségi vizsgát tett hallgatókat. Többségük középvezetői beosztásban dolgozott tovább munkahelyén. Az oktatási intézményt komfortosabbá tette a központi fűtés szénről gáztüzelésre történt átállítása 1977-ben.
Lenti 1979-ben nagyközségből város lett, s így iskolánk is városi gimnáziummá lépett elő. Ez további bővülést eredményezett. Négy tantermet építettek a meglevők mellé, amely egy ideig befogadta a 407. sz. ipari szakmunkásképző Lentibe kihelyezett tagozatát.
1979-ben indult meg a fakultációs rendszerű oktatás (utolsó évfolyama 2004-ben érettségizik), amelynek keretében fakultációs tárgyat kezdetben minden diáknak kötelező volt választani. Ennek eredményeként nagy számú és optimális létszámú fakultációs csoport volt szervezhető, melyekben a tanulók az elméleti mellett gyakorlati jellegű képzést is kaptak: a közismereti tantárgyak mellett gépjárművezetői, ügyintézői, könyvtárkezelői, nevelési ismeretekbe bevezető ill. laborgyakorlati foglalkozások közül választhattak a tanulók. Jelenleg magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, informatika és utazás és turizmus fakultációs képzés folyik intézetünkben.
Iskolánk 1985. november 22-én vette fel Gönczi Ferenc néprajztudós nevét, jelezve, hogy kötődése alapvetően helyi, s ezen belül a hetési-göcseji emberek hagyománytiszteletére, lokálpatriotizmusára épít. Ezen a meggyőződésen nem változtat az a tény, hogy a város önkormányzata – pénzügyi nehézségekre hivatkozva – 1995. január 1-től (megtartva az épület tulajdonjogát ) a fenntartói jogokat átadta a megyei önkormányzatnak. A megyéhez kerülés időszakában az iskola beiskolázási gondokkal küzdött, melyek oka a demográfiai hullámvölgy és a helyi oktatási konkurencia volt. Az 1999 őszén indult 9. évfolyam két osztálya külön fenntartói engedéllyel indulhatott, összesen 41 fővel. 1998-ban az Iskolafejlesztési Alapítvány támogatásával kezdődött az utazás és turizmus gyakorlati fakultációs tárgy oktatása a 11. évfolyamon. 1999 őszén érettségi után szakképzés indult a 13. évfolyamon, ahol a fiatalok idegenforgalmi ügyintéző középfokú végzettséget szerezhettek.
A közoktatásban lezajlott változások, a gyereklétszám csökkenése, valamint a városban és környéken felmerült új igények profilváltásra késztették az iskolát, amit a fenntartó is támogatott. Mindez az intézmény nevében is tükröződött: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola. Az első szakközépiskolai osztály a 2000/2001-es tanévben idegenforgalmi szakmacsoportban szerveződött 31 tanulóval. A következő tanévben újabb szakmacsoporttal bővült a kínálat: a gimnáziumi osztály mellett a szakközépiskolaiban idegenforgalmi és informatikai ismereteket szerezhetnek diákjaink. Szintén 2001-ben OKJ-s képzés keretében újabb érettségire épülő nappali rendszerű oktatás kezdődött, amelyben számítógépes szoftverüzemeltető középfokú szakemberképzésre nyílt lehetőség. Ezen új ismeretek elsajátítását két szaktanterem és két szaktanár munkája segíti.
Az előbbi profilváltásnak tudható be, hogy a 90-es évek közepén még beiskolázási gondokkal küzdő intézményben az elmúlt 4 évben folyamatosan nőtt a gyermeklétszám, ami napjainkra elérte a 265 főt. A sikeres beiskolázás elsősorban az intézmény közelmúltban elért felvételi eredményeinek, az iskolavezetés szisztematikus munkájának, az általános iskolákkal kialakított – egyre javuló – munkakapcsolatnak köszönhető. A felnőtt tagozat valamennyi évfolyamán egy-egy osztályban folyik az oktatás. A hallgatók száma jelenleg 87.
A kínálatot bővítette a Budakalász Gimnázium Lenti Tagiskolájának esti és levelező tagozatú képzése, melynek helyet ad iskolánk, itt elsősorban a határőrség érettségi bizonyítványt szerezni kívánó dolgozói tanulnak, immár a 3. csoportban (jelenleg 1 osztályban 20 fővel).
Itt tartunk ma, 40 évvel az iskola megalapítása után. Gondjaink és eredményeink fél emberöltőt minősítenek: figyelmeztetnek, biztatnak és köteleznek minden mai pedagógust és diákot, hogy az elődök letett alapokra időtálló falakat építsenek. Amilyenné sikeredik az építmény, olyan lesz a jelen és a jövő múltnak szóló köszönete.